MMPI-2

Minnesota Többfázisú Személyiségleltár - 2

Az MMPI®–2 az MMPI új verziója, amely annak átdolgozása és újrasztenderdizálása nyomán jött létre, manapság a legszélesebb körben használt objektív klinikai pszichodiagnosztikai mérőeszköz. Számos mérési területen alkalmazható: pszichológiai, pszichiátriai és kriminálpszichológiai igazságügyi szakértői munka, fogvatartottak, drogrehabilitációs program résztvevőinek tesztelése, pályaválasztás, általános orvosi betegek tesztelése, házassági és családterápia. Az MMPI®–2 pszichometriai jellemzői jobban kimunkáltak, mint az első változaté. Az eredeti mérőeszköz több mint 100 tételét átalakították, az új tételek olyan területeket tapogatnak le, mint pl. általános egészségi állapot, társas attitűdök, öngyilkossági hajlam, A-típusú viselkedés, fóbiák, szerhasználat, általános neurológiai állapot.

Cégünk az MMPI®-2 tesztanyagok és szoftver kizárólagos forgalmazója Magyarországon.

Az MMPI-2 nem azonos az MMPI-jal, a kettő nem használható felváltva, mintha egymás alternatívái lennének. Az MMPI (1. változat) elavult, az új tesztverziók megjelenésével a korábbi változatok érvényüket vesztik. Utóbbiak már nem felelnek meg a kitűzött mérési funkcióknak, az adott pszichés sajátosságokat nem tudják hitelesen mérni.

Az MMPI használata egészségügyi kártérítési per tárgyát képezheti, különösen, ha a teszt értelmezése félrevezető megállapításokhoz vagy hamis diagnózishoz vezet (Gregory, 2016, 26. o.).

Az MMPI verziókról a Tesztinformációk oldalon talál adatokat:

https://www.giuntipsy.hu/blog/post/tesztek-adatai

Az MMPI®-2 kizárólag szoftver segítségével értékelhető ki. A szoftver futtatásához USB kulcs szükséges.

Az online megrendeléshez regisztráció szükséges!

Kiadás éve: 1989
Életkor: 18 éves kortól
Tesztfelvétel: Kb. 60 perc
Egyénileg vagy csoportosan
Hazai adaptáció: Bagdy, Bugán, Rózsa és Kő, 2009
Norma: 525 egészséges személy, 354 pszichiátriai beteg
Szükséges végzettség: C
Tételek száma: 567

Az MMPI-2 értelmezése rendkívül elmélyült, összetett, hosszú és többlépcsős folyamat, amelyet a használók fokozatosan, hosszabb időtávban tudnak kidolgozni. Valódi és mélyebb klinikai pszichológiai ismeretek mellett személyiségpszichológiai és pszichometriai tudást is igényel. Az  ismeretek esetleges hiánya természetesen további szakirodalmi tájékozódással pótolható.

Az MMPI-2 értelmezés önálló kompetencia, nem azonos a klinikai szakpszichológusi végzettséggel, amely az értelmezéshez természetesen rendkívül jó szakmai alapot biztosít. Az MMPI-2 egyike azon teszteknek, amelyek - több évtized tudományos munkája nyomán finomított és alátámasztott - átfogó konstruktumokat mérnek, és így a teszthasználó az értelmezés során egy új tanulási folyamaton megy végig, melynek legvégén egy vadonatúj kompetenciája fejlődik ki (ez minden tesztnél természetesen más és más lesz).

A klinikai szakpszichológusi képzés időkeretébe az MMPI-2 értelmezésének (de egyéb teszt felvételének, pontozásának és értelmezésének) részletezőbb megtanítása nem fér bele. Az itt zajló MMPI-2-bemutatás, beleértve annak részletesebb leírását szintén nem azonos a teszthasználati kompetencia megszerzésével. A fentiekkel összhangban minden használó maga megy végig a tanulási folyamaton, több profil lépésről lépésre történő alapos elemzésével, MMPI-2 szakirodalmakkal megtámogatva, amelyhez hetek, hónapok (sőt évek) munkájára van szükség. 

Bár csábító lehet az MMPI-2 jelentés grafikonját megnézve, klinikilag jelentősnek tekinthető pontszámokat keresve, és azok pár szavas jelentésére hagyatkozva klinikai vélemény megformálni, a grafikon csak egy összesítés és nem helyettesíti az értelmező munkát.

A teszthasználathoz útmutatást nyújtó Standards (APA, 2014, 144. o.) kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy a teszthasználók az értelmezés során nem hagyatkozhatnak pusztán a számítógépes tesztjelentésekre. A jelentések nem kezelhetők izoláltan, és nem helyettesítik a megbízható szakértői munkát.

Az MMPI-2 teszthasználati kompetencia kidolgozásáhozó pár értelmező kézikönyvet ajánlunk alább, amelyek a valódi szakmai munkához nélkülözhetetlenek. Ezek közül külön kiemelnénk az alábbi Nichols (2011) irodalmat, mint az értelmezés egyik leggazdagabb forrását; további alap-kézikönyvek az irodalomjegyzékben láthatók. 

Nichols, D. S. (2011). Essentials of MMPI-2 assessment (2nd ed.). Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc.

Az MMPI-2 teljes körű leírása, klinikai értelmezési stratégiák

Bolinskey, P. K., Trumbetta, S. L., Hanson, D. R., & Gottesman, I. I. (2010). Predicting adult psychopathology from adolescent MMPIs: Some victories. Personality and Individual Differences, 49(4), 324–330.

Butcher, J. N (2006). MMPI-2: The Practitioner’s Handbook. Washington, DC: American Psychological Association.

Butcher, J. N. (2011). A beginner’s guide to the MMPI-2 (3rd ed.). Washington, DC: American Psychological Association Press.

Butcher, J. N., & Graham, J. R. (1989). Topics in MMPI-2 interpretation. Minneapolis, MN: University of Minnesota, Department of Psychology.

Friedman, A. F., Archer, R. P., & Handel, R. W. (2005). Minnesota Multiphasic Personality Inventories (MMPI/MMPI-2, MMPI-A) and suicide. In R. Yufit and D. Lester (Eds.), Assessment, treatment, and prevention of suicidal behavior. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc.

Friedman, A. F., Bolinskey, P. K., Levak, R. W., & Nichols, D. S. (2015). Psychological assessment with the MMPI-2/MMPI-2-RF (3rd ed.). Routledge, a member of the Taylor & Francis Group.

Gordon, R. M. (2001). MMPI/MMPI-2 Changes in Long-Term Psychoanalytic Psychotherapy. Issues in Psychoanalytic Psychology, 23 (1 and 2), 59-79. https://www.mmpi-info.com/mmpi-2-2

Gordon, R., Stoffey, R., & Perkins, B. (2013). Comparing the sensitivity of the MMPI-2 clinical scales and the MMPI-RC scales to clients rated as psychotic, borderline or neurotic on the psychodiagnostic chart. Psychology, 4, 12–16. https://www.mmpi-info.com/_files/ugd/7a4e25_d544d37aa9b74baf91085a76ec31ef07.pdf

Graham, J. R. (2011). MMPI-2: Assessing personality and psychopathology (5th ed.). New York: Oxford University Press.

Graham, J. R., Ben-Porath, Y. S., & McNulty, J. L. (1999). MMPI-2 correlates for outpatient community mental health settings. Minneapolis, MN: University of Minnesota Press.

Green, B. A., Handel, R. W., & Archer, R. P. (2006). External correlates of the MMPI-2 Content Component Scales in mental health inpatients. Assessment, 13, 80–97.

Greene, R. L. (2011). The MMPI-2/MMPI-2-RF: An interpretive manual (3rd ed.). Boston, MA: Allyn & Bacon.

Levak, R. W., Siegel, L., Nichols, D. S., & Stolberg, R. A. (2011). Therapeutic feedback with the MMPI-2: A positive psychology approach. Routledge, a member of the Taylor & Francis Group.

Nichols, D. S. (2011). Essentials of MMPI-2 assessment (2nd ed.). Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc.

Sellbom, M., Graham, J. R., & Schenk, P. W. (2005). Symptom correlates of MMPI-2 scales and code types in a private-practice setting. Journal of Personality Assessment, 84, 163–171.

Sellbom, M., Graham, J. R., & Schenk, P. W. (2006). Incremental validity of the MMPI-2 restructured clinical (RC) scales in a private practice sample. Journal of Personality Assessment, 86, 196–205.

Igazságszolgáltatás, büntetésvégrehajtás

Grover, B. (2011). The Utility of MMPI-2 Scores with a Correctional Population & Convicted Sex Offenders. Psychology, 2, 638–642.

Megargee, E. I. (2006). Use of the MMPI-2 in criminal justice and correctional settings. Minneapolis, MN: University of Minnesota Press.

Megargee, E. I. (2006). Use of the MMPI-2 in correctional settings. In J. N. Butcher (Ed.). MMPI-2: A practitioner’s guide (pp. 327–360).

Williams, C. L., Butcher J. N., & Paulsen J. A. (2019). Overview of multidimensional inventories of psychopathology with a focus on the MMPI-2. In G. Goldstein, D. N. Allen, and J. DeLuca  (Eds.). Handbook of Psychological Assessment (4th ed.). 397–417.

Állományi szűrés, alkalmasságvizsgálat

Aamondt, M. G. (2004). Special issue on using MMPI-2 scale configuration in law enforcement selection: introduction and meta-analysis. Applied H. R. M. Research, 9, 41–52.

Butcher, J. N., Ones, D. S., Cullen, M. (2006). Personnel screening with the MMPI-2. In J. N. Butcher (Eds.), MMPI-2: A practitioner’s guide (pp. 381–406).

Davis, R. D., Rostow, C. D., Pinkston, J. B., Combs, D. R., & Dixon, D. R. (2004). A re-examination of the MMPI-2 Aggressiveness and Immaturity Indices in law enforcement screening. Journal of Police and Criminal Psychology, 19, 17–26.

Detrick, P., Chibnall, J. T., & Rosso, M. (2001). Minnesota Multiphasic Personality Inventory—2 in police officer selection: Normative data and relation to the Inwald Personality Inventory. Professional Psychology: Research and Practice, 32, 484-490.

Fischler, G. L. (2001). Psychological Fitness-For-Duty Examinations: Practical Considerations for Public Safety Departments. Illinois Law Enforcement Executive Forum, Vol.1, 77-92.

Sellbom, M., Fischler, G. L., & Ben-Porath, Y. S. (2007). Identifying MMPI-2 Predictors of police officer integrity and misconduct. Criminal Justice and Behavior, 34(8), 985–1004.

Igazságügyi szakértés – általános, bírósági eljárás

Archer, R. P., Buffington-Vollum, J. K., Stredny, R. V., & Handel, R. W. (2006). A survey of psychological test use patterns among forensic psychologists. Journal of Personality Assessment, 87, 84–94.

Bagby, R. M., Rogers, R., & Buis, T. (1994). Detecting malingered and defensive responding on the MMPI-2 in a forensic inpatient sample. Journal of Personality Assessment, 62, 191–203.

Pope, K. S., Butcher, J. N., & Seelen, J. (2006). The MMPI, MMPI-2, & MMPI-A in court: A practical guide for expert witnesses and attorneys (3rd Ed.). American Psychological Association.

Wygant, D. B., Sellbom, M., Ben-Porath, Y. S., Stafford, K. P., Freeman, D. B., & Heilbronner, R. L. (2007). The relation between symptom validity testing and MMPI-2 scores as a function of forensic evaluation context. Archives of Clinical Neuropsychology, Vol. 22(4), 489–499.

Gyermekelhelyezés, Szülői kompetenciák mérése

Bathurst, K., Gottfried, A. W., & Gottfried, A. E. (1997). Normative data for the MMPI–2 in child custody litigation. Psychological Assessment, 9, 205–211.

Bow, J. N., Flens, J. R., & Gould, J. W. (2010). MMPI–2 and MCMI–III in forensic evaluations: A survey of psychologists. Journal of Forensic Psychology Practice, 10, 37–52.

Carstairs, K. S., Richards, J. B., Fletcher, E. G., & Droscher, H. K. (2012). Comparison of MMPI–2 Trends in UK and USA Parental Competency Examinees. Journal of Child Custody, 9: 195–200.

Gordon, R. M., Stoffey, R., & Bottinelli, J. (2008). MMPI-2 Findings of Primitive Defenses in Alienating Parents. The American Journal of Family Therapy, 36: 211–228. https://www.mmpi-info.com/_files/ugd/7a4e25_f166dfe4a73d454f974f2fcc7ec5b653.pdf

Medoff D. (1999). MMPI-2 validity scales in child custody evaluations: clinical versus statistical significance. Behavioral Sciences & the Law. 17(4): 409–11.

Resendes, J., Lecci, L. (2012). Comparing the MMPI-2 scale scores of parents involved in parental competency and child custody assessments. Psychological Assessment, Vol. 24(4), 1054-1059.

Baleseti kártérítés és leszázalékolás

Arbisi, P. (2006). Use of the MMPI-2 in personal injury and disability evaluations. In J. N. Butcher (Ed.), MMPI-2: A practitioner’s guide (pp. 407–441).

Dearth, C. S., Berry, D. T. R., Vickery, C. D., Vagnini, V. L., Baser, R. E., Orey, S. A., & Cragar, D. E. (2005). Detection of feigned head injury symptoms on the MMPI-2 in head injured patients and community controls. Archives of Clinical Neuropsychology, Vol. 20 (1), 95–110.

Larrabee, G. J. (2003). Exaggerated MMPI-2 symptom report in personal injury litigants with malingered neurocognitive deficit. Archives of Clinical Neuropsychology, Vol. 18 (6), 673–686.

Staudenmayer , H., & Phillips, S. (2007). MMPI-2 validity, clinical and content scales, and the Fake Bad Scale for personal injury litigants claiming idiopathic environmental intolerance. Journal of Psychosomatic Research. 62(1): 61–72.

Általános tesztológiai irodalom pl.

Gregory,R. J. (2016). Psychological testing: history, principles, and applications – Updated seventh edition. NCS Pearson.